2010. november 6., szombat

Franciaország és a romantika



Földrajz

A Kaliforniánál hajszállal nagyobb Franciaország, Oroszország és Ukrajna után a legnagyobb Európában. Észak-nyugatról a La Manche, nyugatról az Atlanti óceán határolja. Dél felé a Pireneusok másik oldalán Spanyolországot süti a nap, délkeleten a Földközi tenger, kelet felé a Jura hegység és a nyugati Alpok választja el Svájctól és Olaszországtól.
Franciaország viszonylag sík az észak-keleti határvonalnál, ahol Németországgal, Luxemburggal és Belgiummal szomszédos.
A tengerentúli területet départements d'outre-mer-nek hívják, ide tartozik a Karib szigetek közül Guadeloupe és Martinique szigetei, a Csendes Óceáni szigetcsoportból Új Kaledónia, Tahiti, és Francia Polinézia, Dél-Amerikában Francia Guiana, az Indiai Óceánon Madagaszkártól keletre Réunion szigete, Új Foundlandtól délre az Atlanti Óceánban Saint Pierre- és Miquelon- szigetek.
A francia Alpokban találjuk a maga 4800 m-ével Európa legmagasabb csúcsát, a Mont Blanc-t.

Éghajlat 

Az ország nagy részén, a hegyi területek és észak-keleti rész kivételével, mérsékelt az éghajlat, enyhe telekkel. Az Atlanti Óceán erõteljes hatása érvényesül észak-nyugaton, ahol az idõjárást magas páratartalom, gyakran tomboló nyugati szelek és bõséges esõ jellemzi. Észak-keleten klasszikus kontinentális az éghajlat, viszonylag meleg nyarakkal és hideg telekkel. A kettõ között fekszik a párizsi medence, itt a legalacsonyabb az éves csapadék mennyisége. Párizs éves átlaghõmérséklete 12 °C, de a hõmérõ higanyszála januárban gyakran esik 0°C fok alá, augusztusban pedig 35°C fölé is kúszhat. A déli tengerparti síkságokon enyhe mediterrán éghajlat uralkodik: a fagy ritka, az õszi és tavaszi felhõszakadások rövidek és gyorsak, nyáron gyakorlatilag nem esik az esõ. A déli rész egyben a 'mistral,' a hideg száraz szél területe is, amelyik minden évben kb. 100 napig fúj a Rhone-völgyében. Gyakran ennek a könyörtelen tavaszi szélnek tulajdonítják az emberek sértõdékenységét.

Konyha
Az ételek végtelen töprengésre nyújtanak lehetõséget. Vegyünk figyelembe csak néhányat az ország ínycsiklandozó finomságaiból - libamáj, szarvasgomba, Roquefort sajt, kagylók és rákok, zamatos csigák és borok, pikáns gyümölcstorták - és rögtön értékelni kezdjük a frank konyhamûvészet buzgalmát. De senki sem él csupán escargot-on (csiga), vin de table-val. A fazékhoz hozzájárult Franciaország afrikai és ázsiai népessége is, új fûszereket és ízeket adva sok ételhez.
Egy tipikus nap reggele nagy csésze tejeskávéval (cafe au lait) croissant-tal vagy lekvárral és vajjal megkent cipócskával kezdõdik. Az ebéd és a vacsora között gyakorlatilag nincs különbség, állhat elsõ fogásként fromage de tete páté-ból (kocsonya sertéshússal) vagy bouillabaisse -bõl (halleves) követheti borjú vagy bárány ragu fehér szószban (blanquette de veau d' agneau) befejezésképp vegyes sajttállal (plateau de fromage) vagy almatortával (tarte aux pommes). Az ételek elõtt gyakran kínálnak egy étvágygerjesztõ apéritif-et, mint pl. a Kir-t (sziruppal édesített fehérbor), miközben az emésztést segítõ digestif-t (konyak vagy armagnac brandy) az étkezés után szolgálják fel. Más, az emésztést serkentõ és a társalgás felélénkítésére italok közé tartozik az eszpresszó kávé, a sör, a likõrök közül a pastis (90 fokos ánizs ízesítésû rokonai a régóta betiltott abszintnak) és pár a világ legjobb borai közül.

Ünnepek
A franciák bulizós társaság, sok város ad otthont minden évben különféle zenei, tánc, színházi filmmûvészeti vagy mûvészeti eseménynek. A vidéki falvak minden alkalomból vásárokat és ünnepségeket (fetes) tartanak a helyi szentek névnapjától kezdve az éves fokhagymatermés megünneplésének tiszteletére. Provence-ban május végén Saintes-Maries-de-la-Mer -ben van a cigányok védõ szentjének, Sárának a tiszteletére rendezett színpompás ünnepség találkozó helye. Dübörgõ éneklés és táncok jellemzik ezt a szertelen eseményt. A jelentõsebb állami ünnepek közé tartozik Május Napja (május 1-e) amikor sok ember völgyi liliomot (muguet) ajándékoz barátainak - úgy tartják ez jó szerencsét hoz - és a Bastille Napja (július 14-e) amit barátokra dobott petárdákkal ünnepelnek.
A helyi rendezvények közé tartozik a sok cicomával és tollászkodással járó pret-r-porter divat bemutató Párizsban (február elején) a csillogó és gyakran gépies Cannes-i Film Fesztivál (május közepe) a Nemzetközi Zenei Fesztivál Strasbourg-ban(3 hét júniusban), az Avignoni Fesztivál tömeg és az alternatív színházakkal (július közepétõl augusztus közepéig) és a Nancy Jazz Fesztivál